Az élő kövek titokzatos ereje

Kristályok varázslata, a hopy indiánok páros kavicsai - Ausztrália őslakói is ismerik a titkot.

„Nem a tudás van vagy nincs, hanem mi vagy észrevesszük, hogy a tudás létezik, vagy nem!”
Richard Bach

Az ember mindig is misztikus, mondhatni csodás erőket tulajdonított a drágaköveknek,  szikláiknak, megalitoknak, és népszokásokat, legendákat, vallásos képzeteket szőtt köréjük. A kristályok és bizonyos képződmények, külső csillogásukat messze túlhaladva, igazi mágikus erővel bírnak, és jótékony gyógyító hatással vannak testünkre, lelkünkre. Minek is tekintsük a köveket? Holt, élettelen, röghöz kötött, néma, mozdulatlan anyagnak? Vagy talán élő, segítő lények, akik az Úton haladásunkat segítik? Esetleg régi civilizáció tudását őrzik? Szinte észrevétlenül belopták magukat hétköznapjainkba: sokszor mondjuk, valaki követ gördít az utamba, máskor megkönnyebbülve jegyezzük meg: nagy kő esett le a szívemről; s néha úgy gondoljuk, hogy valaki kőkeményen viselkedett. Kedvesünket sokszor drágakőnek, gyöngyszemnek nevezzük.

Már a középkorban híresek voltak a kívánságteljesítő „tündérkövek”. Ezeket amulettként, védelmezőként mindig maguknál hordták az emberek. Ha éjszaka az ablakba tették az ilyen kristályt, feltöltődött a hold és a csillagok fényével, és teljesítette az elalvás előtt neki megsúgott kérést. Az ilyen követ a gazdáján kívül senki sem érinthette meg, s átruházni sem

lehetett másra, mert akkor elveszítette varázserejét. Őseink Isten ajándékának tartották őket, színük, formájuk az isteneket és a természetfeletti erőket szimbolizálta.

Évezredek tűnnek el nyomtalanul, de a kövek szeretete mindig él. Az indiánok Arizona területén a mai napig nem árulják el, hogy hol van a híres moki kő lelőhelyük. Ezt a márványt élőnek tekintik, az élő kövek közé sorolják. Az itt élő indián családok otthonaiban megtalálhatóak ezek a kövek. A moki jelentése: hű, kedves. Hitük szerint ez az élő kristály megvédi a családot a szellemektől, életerőt, termékenységet ad. Hatását csak párban fejti ki, ugyanis férfi és női mokit különböztetünk meg. A moki sok kedvességet és szeretetet igényel, így tudják csak életre kelteni. A férfi és a női kövek tisztítják és feltöltik egymást. Legjobb, ha néhány órára a napra helyezzük őket, mert úgy az erő jobban áthatja a kőpárt. Azt is állítják, ha két azonos nemű követ vesz kezébe az ember, azok taszítják, míg a különböző neműek vonzzák egymást. A férfias jellegűek a felületükön érdesebbek, laposabbak, amíg a nőies moki simább, gömbölyűbb és több mélyedés van benne. Ha az összetartozó köveket  tartjuk kezünkben, bizsergést érezhetünk, majd hirtelen nagy lökést él át

az ember, akinek a kezében lapulnak ezek a kavicsok. Az indiánok szerint a lélek és a szellem töltődik ilyenkor. Ez a kövekből áradó varázserő képes megújítani a sejteket, fiatalon tartani az egész szervezetet. Feloldja a gátlásokat, görcsöket, még az álomszuszékokat is felébreszti.A pároskő a súlyos betegeknek is segít. Aki igazán kedveli őket, az napi tízperces kézbe vételükkel biztos, hogy erős és ellenálló lesz a betegségekkel szemben.

A moki kő mindenkiből kivált valamilyen hatást. Szépsége ugyan szemmel nem látható, hiszen mindez a titokzatos belsejében van. Akik maguknál hordják, nem ismerik a haragot, az irigységet, a hazugságot, a szenvedélyek leláncoló erejét. Az indiánok állítják, hogy az életre hívott kövek gyógyítják a Földünket, a Föld Anyát. Ezért sok követ próbálnak életre kelteni imájukkal:

„Kő vagyok, nem más, egy kő vagyok csupán
láttam életet és halált, éreztem boldogságot és bűnbánatot
A sziklák életét élem, az anyaföld része vagyok,
éreztem szívének lüktetését, örömének részese vagyok.
A sziklák életét élem, a titkos ősapa része vagyok
érzem szomorúságát, bölcsességét,
s megismerem teremtményeit,
akik mind testvéreimmé váltak,
a fák, a madarak, az állatok
s suttogó patakok, a susogó szél
és minden más földi égi dolgok.”

A nő kavics forró és száraz, a férfi nedves és hideg érzetet ad. Az indiánok állítják, hogy teremtő energiát lehet vele a sátraikba behívni az égből, ezért ott mindig béke van.

Amerikában (Arizonában) már eredetiségigazolással lehet mokikat vásárolni, mert annyira kelendő, hogy hamisítják. De az ausztráliai őslakosoknak is van ilyen varázskövük. Bár annak a színe más, de az itt található mookai is tudja mindazt, amit a hopy indiánok köve tud. Az itt élők a földanya véreként tisztelik. Az utazók köveként is emlegetik, minden betegség gyógyítójaként beszélnek róla, és állítják, hogy erő nyerhető belőle a mindennapokhoz. Sokan beszélgetnek vele, mert ez a kristály a világmindenség bölcsességét rejtette magába. A kövekben van valami mágikus láthatatlan, ismeretlen, talán ezért szavazott nekik bizalmat az emberiség évezredeken keresztül, és hitt gyógyító, védelmező erejükben.

Szaporodó gyémánt

Több száz évvel ezelőtt, Teophasztosz antik görög filozófus, író kijelentette, hogy az ékköveknek nemük van, a sötétek a hímek, a világosak nőneműek. Másik megállapítása szerint vannak gyémántok, amelyek, ha fény éri őket, majd sötét helyre kerülnek, világítanak. Sőt olyan gyémántokról is írt, amelyek sötétben szaporodnak.


Égből érkezett kövek

A tektitek kozmikus eredetű tárgyak, melyek több milliárd évig közelednek felénk a világűrön át, míg végül földet érnek. Ilyen kő például a moldavit. A tibeti nép mindig is úgy tudta, hogy ez a kő égi eredetű és úgy véli, hogy az Orion csillagképből érkezett. Szanszkrit nyelven ezt a követ agni maninak, azaz tűzgyöngynek nevezik.

Forrás: Reform újság 2006-2007 Szerző: Déri Zsuzsánna