Cseppkövek Mindenki, aki járt valaha egy cseppkőbarlangban, mosolyogva gondol a különböző mese figurákra hasonlító cseppkő-képződményekre,amelyeket el is neveztek, a különböző rájuk illő rajzfilm főhőseinek nevével. Akkor még ámulva gondoltunk arra, hogy lehet az, hogy csupán a puszta véletlen műve a rajzfilmhősökkel való párhuzam. Nos, igaz, a túravezető elmondta, mi gyermekfejjel mégsem azzal foglalkoztunk, hogy miként, és mennyi ideid tartott egy-egy ilyen jelenség kialakulása.

Pedig az igazság az, hogy ezek kialakulása rendkívül hosszadalmas folyamat. Egy évben csupán maximum 0,2 mm-t nőnek.

A cseppköveknek 2 fajtáját különböztethetjük meg elhelyezkedésüktől függően. A felfelé és a lefelé növekedők fajtáit. A cseppkövek ugyanis nem csak a barlang mennyezetéből lecsöppenő. A felfelé növekedők úgy jönnek létre, hogy a barlangba beszivárgott vízből is egyaránt kiválik a mész és így megindul a cseppkőképződés. Ezen cseppköveket sztalagmitoknak nevezzük. Amikor a felső, és az alsó részen keletkezett cseppkövek összeérnek, létrejön egy cseppkőoszlop.

Érdekes tény, hogy azoknál a barlangoknál, amelyek úgy jöttek létre, hogy a kőzetekben lévő karbonát leoldódott, illetve ugyanazon folyamat alapján, mellyel a cseppkő képződik, csakis az egyensúly szabja meg, melyik jelenség játszódik le Kialakulásukat úgy kell elképzelni, hogy amikor a lehullott csapadék valamilyen módon beszivárog a különböző réseken a barlangba, a könnyen oldódó kőzeteket feloldódnak. Az így keletkezett feloldott anyagok tovább szállítódnak a víz által, ami azt eredményezi, hogy sziklák és üregek vájódnak ki. A víz később kitör a hegyek lábánál, és kisebb katasztrófát okoz. Az így létrejött üregeket különböző formájuktól, funkciójuktól illetve nagyságuktól függően nevezték el, barlangnak, dolinának, lápának, töbrönek, víznyelőnek valamint zsombolynak.

Magyarországon is vannak cseppkőbarlangok , Miskolcon, Abaligeten, Budapesten - a Pálvölgyi-barlang- és Aggteleken , ami mindközül a leghíresebb.