Gyógyító kövek: Gyógyító kövek leírás:Borostyánkő,berill

Szeretettel köszöntelek a Gyógyító Kövek És Kristályok közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 818 fő
  • Képek - 171 db
  • Videók - 75 db
  • Blogbejegyzések - 136 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Gyógyító Kövek És Kristályok vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Gyógyító Kövek És Kristályok közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 818 fő
  • Képek - 171 db
  • Videók - 75 db
  • Blogbejegyzések - 136 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Gyógyító Kövek És Kristályok vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Gyógyító Kövek És Kristályok közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 818 fő
  • Képek - 171 db
  • Videók - 75 db
  • Blogbejegyzések - 136 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Gyógyító Kövek És Kristályok vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Gyógyító Kövek És Kristályok közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 818 fő
  • Képek - 171 db
  • Videók - 75 db
  • Blogbejegyzések - 136 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Gyógyító Kövek És Kristályok vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Borostyánkő

 

A borostyán (szukcinit) a szerves csoport ásványai között, a kőszénelegyrészek közé tartozik. Szabálytalan, alaktalan (amorf) tömegeket, darabokat alkot. Féldrágakő, színe sárga és különböző változata (például sárgásfehér, sárgásbarna stb.)

A borostyánkőhöz hozzárendelhető a napfonat csakra (gyomor csakra) és az Ikrek, Skorpió, Bak, Oroszlán, Nyilas, Szűz, Vízöntő csillagjegyűek számára alkalmas. Eleme: a levegő.

Kínai csillagjegyei: Patkány, Kakas, Majom, Disznó, Tigris, Ló, Bivaly

 

 

 

Fizikai hatása

Bőrproblémák egyik klasszikus gyógyítója, ezeken belül jó az ekcémára, pattanásra, szemölcsre, bőrgombásodás(pikkelyesedésre) és sömörre. Borostyán kő jó hatással van a kisbabákra, mikor jönnek az első fogaik. Nagy segítségünkre van a asztmánál és gyulladásoknál. Segítségünkre van még vírusfertőzésnél, máj- és veseproblémáknál. Jó hatással van még ideg- és immunrendzserünkre.

Segít az állkapocs- és fogproblémáknál. Jó még a szénanáthára, megfázásra, fülfájásra, orrvérzésre, állatszőr-allergiára. Gyorsítja a seb gyógyulását.

 

Lelki hatása

Szerencsekőnek is nevezik. Segít leküzdeni az állandó aggódást, félelmet és szorongást. Érzékeket erősítő gyógyítókő. Nyugtató hatású ásvány. Elősegíti a kiegyensúlyozottságot, erősíti a döntési képességet és segít ha tanácstalanok vagyunk.

A védettség és a bizalom köve is. Segít ha bánatosak, szomorúak vagyunk valami miatt. 

Az indiánok inspiráló napkőnek nevezik, amely felébreszti bennük az életörömöt és melegséget, fényt hoz.

Önbizalom erősítő hatása van, támogatja az önállóságot, kreativitást.

 

 

 

A borostyánkő a megkövesedett gyanta (fosszília) neve. Gyakran tartalmaz zárványokat, sokszor épen maradt fosszilis rovarokat (szúnyogot, legyet, hangyát, százlábút) kisebb állatokat (gyík) növényi maradványokat, melyek az értékét növelik. Zárványként víz, terpentinolaj apró hólyagocskákban és pirit kristály is előfordul. Repceolajban kifőzve a gáznemű és folyékony zárványok eltávolíthatóak.

Különböző ékszerek, faragványok, díszítőelemek készítésére használják. Hőre lágyul és formázható, könnyen meggyullad, fenyő és tömjén illatot ad, kormozva elég. Több módszerrel munkálják meg: savval maratják, vésik, esztergálják, főzve hajlítják, lenolajjal ragasztják. Az ókorban már ismerték Plinius História naturalis című fennmaradt enciklopédiájában már szukcinit néven írt a borostyánról. Gyakran előforduló ásványnak tekinthető. Sok monda és rege kapcsolódik az ásványhoz, Homérosz az Odüsszeiában sokszor említi. Az ókorban a borostyánnak magas ára volt, mert hittek viseletének gyógyító erejében. Mesterséges úton 1881-ben készítettek borostyánt törmelékből összeolvasztva és meleg sajtolással, amit csak mikroszkópos vizsgálattal lehetett megkülönböztetni a valóditól. Ma a különböző műgyantákból és üvegekből könnyen előállítható. Sóoldatban való úsztatással megkülönböztethető, mert készíthető olyan sűrűségű oldat, melyben a valódi borostyán a felszínen lebeg vagy úszik, míg a nagyobb sűrűségű mesterséges darabok elsüllyednek.

 

Kis fajsúlya miatt fennmarad a víz színén, a középkori halászok így gyűjtötték legkönnyebben. Éghető anyag, s ezzel az egyetlen éghető díszkő. Dörzsölésre statikus áramot vesz fel, s mivel a görögök elektronnak nevezték a borostyánkövet, innen ered az elektromosság szó.

Híres arról a tulajdonságáról, hogy kitűnő állapotban őrzi meg a még képlékeny állapotában beleragadt kisebb állatokat, elsősorban ízeltlábúakat. Ilyen állatzárványból eddig több mint 2600 fajt határoztak meg, növényzárványokból pedig következtetni tudnak a földtörténeti korok flórájára.

 

Legismertebb a Baltikumból származó formája a baltikumi vagy közönséges borostyánkő. A megkövesedett gyantának a legelterjedtebb és legismertebb baltikumi közönséges borostyánkő mellett több mint 50 fajtája ismert.

Egyik fontos változata a megkövesedett gyantának a Keleti-Kárpátokban talált Rumenite. Ez az Oligocén korból származó, megkövesedett gyanta lényegesen kevesebb borostyánsavat, és oxigént tartalmaz ezért sokkal keményebb, mint a baltikumi változat.

A baltikumi borostyánkő mellett a Dominikai Köztársaságban található miocénkori dominkai borostyánkő a legjelentősebb, mind mennyiségét, mind minőségét, és leginkább változatos színvilágát tekintve.

 

 

Nevének eredete: A római sucus (=nedv) szóból ered. A görögök elektron-nak nevezték, mert dörzsölésre sztatikus elektromossággal feltöltődik. Francia neve a ambre, angolul amber-nek nevezik, mely egyaránt az ámbra szóból ered és az égésekor érezhető illatára utal. Magyar neve a Bernstein magyarított alakja, ami az ónémet börnen vagy bernen (=égni) szóból égő kő alapján eredeztetnek.

 

 

Fizikai és kémiai tulajdonságai

  • Képlete: C10H16O
  • Sűrűsége: 1,05–1,30 g/cm3
  • Keménysége: 2,0–2,5 lágy ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
  • Hasadása: nincs
  • Törése: kagylósan törik
  • Fénye: gyantafényű
  • Színe: élénk mézsárga, sötétebb sárga, különböző barnás árnyalatokig, ritkán zöld vagy fekete árnyalatú
  • Porának színe: fehér
  • Hőhatásra: 150 °C-on lágyul, 250-300 °C-on meggyullad és elég
  • Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző
  • Általános összetétele:
  • Szén (C) : 78,0%
  • Hidrogén (H) : 10%
  • Oxigén (O) : 11%
  • Kén (S) : 1%

 

 

Keletkezése

A Pinus succinifer nevű fenyőfa megkövesedett, megszilárdult gyantájából keletkezett. Ez a fenyőfaj a ma élőkhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkezett, de gyanta termelése nagyon bőséges volt. A kutatások szerint ez a fenyőféle az alsó oligocén földtörténeti korban nagy területen borította erdőkkel a mai Botteni öböl, Nyugat-Finnország és közép Svédország területét. A kőzetkörnyezet és a fejlődési folyamat alapján a borostyánok korát 50 millió évre becsülik. Hasonló erdőségek voltak Litvánia, Lettország, a Cseh-medence és Dél-Anglia vidékén. Romániában felső oligocén korból származó nyomait találták meg. Európa területén kívül borostyán gyantáját termő fenyőféleség erdői elterjedtek voltak Szibériában, Japánban, Kínában, Indonéziában, Burmában, Libanonban, Ausztráliában és Dél-Grönlandon.

 

 

Előforulási helyek

Sok változatban és különböző elnevezéssel ismernek borostyánokat. Európa legjelentősebb előfordulása Lengyelországban a Balti-tenger partvidékén, mintegy 300 km² területen van. Itt találták 1803-ban az eddigi legnagyobb példányt, ami 7,5 kg súlyú és a berlini múzeumban gyűjteményében van. Gdańsk vidékén a keleti-tengeri borostyánokkal együtt található a különleges gedanit nevű borostyán változat, amelyik nagyon szívós borsárga, átlátszatlan fajta és golyókká alakítva nyakláncnak dolgozzák fel. Oroszországban (Szibéria területén) több helyen vannak jelentős előfordulások. Nagyobb előfordulások vannak Lettországban, Litvániában, Ukrajnában és Spanyolországban. Romániában (Bazau völgyében) a felső oligocéni homokkő és márga rétegek között lencsékben található a ruménit nevű borostyánváltozat melynek színe barnássárga barna vagy tűzpiros de találtak vörös és fekete példányokat is. Csehországban, Finnország, Svédország és Dánia egyes területein. Olaszországban (Szicília területén) vöröses-sárga vörösbarna változata a szimenit nevét a Simeto folyótól kapta. Ugyancsak Szicíliában a szukcinit világosszürke, vörös, barnás, ritkán sárgászöld, zöld és feketés, igen ritkán kékes és ibolyaszínű változatok is vannak. London közelében a törékeny, sárga, áttetsző kopalnit és ritkábban a barnássárga glessit fordul elő.

Magyarország területén az ajkait borostyánféleség található meg. Érdekesség hogy az Aykite, sárga, vagy vörhenyes megkövesedett gyanta az Ajka környéki krétakori (80-90 millió éves) rétegekből.

 

Jelentős mennyiség találkató még India (tengerparti területein), Kelet-Ázsiában és Libanonban. Mianmar-ban (Burmában) a vörös vagy barna színű birmit elnevezésű változat, amelynek sárgásan és feketén opalizáló példányai találhatók. Borostyán található még a Dominikai Köztársaság és Haiti területén, az Egyesült Államok több szövetségi államában az atlanti parton, Kanada területén és néhány afrikai országban. A borostyánnal téveszthető a mexikói kopállal, ami csak részben fosszilis gyanta.

 

 

Felhasználás és történeti visszatekintés

Már az őskorban is kedvelt anyag volt. Számos nyakék, apró szobor és dísztárgy került elő. Valószínűleg fizettek is vele.

Az ókori Egyiptomban, Hellászban és Rómában is széles körben felhasználták. Görög filozófusok már ekkor feltételezték, hogy a borostyánkő fosszilizálódott gyanta, ez azonban csak az újkorban bizonyosodott be. Az ókorban amulettként viselték a borostyánt különböző betegségek elleni védelemre, ahogy erről Plinius napjainkban újra kiadott, már említett művében beszámol. Később „tudományos” magyarázatot is adták ennek a hiedelemnek, mely szerint a dörzsölés következtében kialakuló negatív töltéstöbblet gyógyító hatású. Agricola szerint a folyadékban (vízben vagy borban) huzamosabb ideig tartott borostyán a folyadékot gyógyításra alkalmassá teszik vérzések csillapítására és hányinger kezelésére, valamint láz esetén.

 A borostyánt az asszírok, már i. e. 10.században ismerték. Az Északi-tenger és a Balti-tenger partvidékéről borostyánút épült ki Laventén át a közel-keleti államokig. Könnyű megmunkálhatósága és változatossága miatt a kézművesek, szobrászok kedvelt anyaga volt: domborműveket, tálakat, szelencéket, apró figurákat készítettek borostyánból.

A középkorban a vele való kereskedelem elsorvadt, az abszolutizmus korában viszont az arisztokrácia a fényűzés egyik szimbólumának tekintette. Halászata ekkor indult meg, a 19. században már a földben is kutattak borostyánkő után.

 

A 17. században porítva és folyadékkal elegyítve gyomorbetegségekre és emésztés elősegítésére javasolták használatát. Ebben az időben párlatait (borostyánolaj és borostyánkősav) is gyógyszerként árusították. Lengyelországban napjainkban is használják, őrleményét zsíros keverékben bőrösszehúzásra forgalmazzák. Szeszben oldottan bedörzsölésre ízületi panaszoknál javasolják használatát.

1670 körül készítették azt a kazettát, amelynek a fedelét a három grácia néven ismerté vált szoborcsoport díszíti, és amit Drezdában állítanak ki.

A híres szentpétervári borostyántermet(a képen), eredetileg I. Frigyes porosz király készíttette, és 1712-től rövid ideig a berlini Charlottenburg kastély dísze volt. Fia, I. Frigyes Vilmos a mesés remekművet Nagy Péter orosz cárnak ajándékozta 1716-ban, aki a Pétervár melletti Carszkoje Szelóban található Katalin-palotába építtette be. A második világháború során a nácik lebontották, összecsomagolták és elrabolták a borostyántermet, amely valószínűleg Königsberg (Kalinyingrád) angol bombázásakor pusztult el. A Szovjetunió 1979-ben elkezdte újjáépíteni: a rekonstrukció 2003-ban fejeződött be, a német Ruhrgas jelentős támogatásával.

A legszebb borostyánkő-gyűjtemény Gdańsk városában a Zöld Kapu. Nagy és szép gyűjtemény található még Oroszországban, Franciaországban, Angliában és Ausztriában. A borostyán ma is kedvelt ékszeralapanyag: brossok, fülbevalók, karkötők, gyöngyláncok, szépen csiszolt gyűrűkövek és vésett medálok készülnek belőle. Lengyelországban az újra elnyert függetlenség emlékére egy 100 m² felületet meghaladó méretű emlékfalat készítettek borostyánborítással.

 

 

 

 

 

Berill

 

A berill ásvány egy hexagonális rendszerben kristályosodó berillium-alumínium cikloszilikát, a berillium egyetlen, viszonylag gyakori ásványa. Víztiszta változata drágakő. Vegyi képlete Be3Al2(SiO3)6. Többnyire nem nő néhány milliméternél nagyobbra, de a pegmatitokban akár néhány méteres példányai is előfordulhatnak. A sztöchiometrikus összetétel sztöchiometrikushoz közeli összetételű ásvány színtelen, viszont a különböző szennyeződések szinte mindig elszínezik.

 

Nevének eredete 

Neve valószínűleg a görög berüllosz szóból származik, ami a tengerzöld színű drágaköveket jelölte, majd egyre inkább csak a berillekre használták. A smaragd név is ókori: a görögök a zöld drágaköveket nevezték szmaragdosznak.

Változatai 

A berill a természetben előfordulhat átlátszatlan, zavaros, jelentéktelen színű fajtákban (közönséges berill), illetve átlátszó, tiszta, szép színű kristályokban (nemes berill). A nemes berill drágakő legismertebb színváltozatai a zöld smaragd és az égkéktől a tengerkékig terjedő színekben pompázó akvamarin.

A nemes berill a zöld és kék színen kívül még egyéb színekben is előfordul. Leggyakoribb szennyező elemei: kálium, nátrium, litium, cézium, vas, króm. Az egyes színváltozatokat a drágakő-kereskedelemben más-más néven forgalmazzák:

  • sárga = aranyberill
  • világos zöldessárga = heliodór
  • rózsaszínű = morganit
  • színtelen = goshenit
  • sárgászöld = akvamarinkrizolit
  • vörös = bixbit
Ásványtani jellemzői 
A berill kristály szerkezete
Akvamarin
Smaragd
Morganit
Heliodór

Az ásvány hexagonális (hatszöges) rendszerben kristályosodik. A fő kristályalak a hatszöges oszlop, amelyet vagy csak a bázislap zár be, vagy pedig rajta kívül még különböző bipiramisok is részt vesznek a kombinációban. A kristályok rendesen az oszlop irányában megnyúltak, ritkább a bázislap szerint való táblás kifejlődés. A hasadás tökéletlen a bázislap irányában.

A közönséges berillek közt sokszor igen nagy, valóságos óriásszámba menő kristályok is előfordulnak, amelyek egy méter hosszúságot is elérnek, sőt meg is haladják azt.

A kristálylapokon igen gyakoriak a különböző étetési idomok, amelyek részben dombocskák, részben pedig gödröcskék alakjában mutatkoznak.

Törése kagylós, keménysége a Mohs-skálán a kvarcé és topázé között van: 7,5–8. Fajsúlya: 2,6–2,8.

A berill optikailag egytengelyű és negatív. Törésmutatója kicsi, kettőstörése gyenge: a smaragdé zöld fényben ω = 1,584, ε = 1,578. Fénye a közönséges üveg fényével egyenlő, ezt azonban a csiszolás lényegesen erősíti. A diszperzió 0,014.

A berill színe rendkívül változatos. A legértékesebb a tiszta zöld színű smaragd, amelynek színárnyalata a fűzöld és almazöld között van; ez a szín annyira jellemző, hogy a zöldnek ezt az árnyalatát éppen a smaragdról smaragdzöldnek nevezzük. A teljesen átlátszó és hibátlan smaragd rendkívül ritka; legtöbb esetben apró repedések teszik zavarossá, de apró zárványok, főképp csillámpikkelykék is gyakoriak benne. Minél szebb, sötétebb a smaragd színe és minél átlátszóbb, annál nagyobb az értéke, amelyet még emel az a bársonyos fény. Világosabb színű smaragd gyakrabban fordul elő. A szín-eloszlás sokszor nem egyenletes, hanem világosabb és sötétebb foltok váltakoznak s néha réteges is lehet a színezés a bázislappal vagy a kristály hossztengelyével párhuzamos irányban. Mesterséges fénynél a smaragd színe nem változik és semmit sem veszít szépségéből.

A teljesen hibátlan, átlátszó kő a kis példányok között is ritka s még nagyobb ritkaságok közé tartozik egy-egy nagy, szép smaragd. A régi peruiak állítólag egy strucctojás nagyságú smaragdot istenség gyanánt tiszteltek. Több nagy smaragdot őriz a bécsi kincstár, többek között egy körülbelül 1500 karát körüli, egy darabból kivágott tintatartót. A Devonshire-i herceg birtokában egy 1350 karátos, tökéletes színű és átlátszóságú nyers kristály van; hatszöges oszlop, tetején a bázislappal. A British Museum-ban egy 156 karátos, gyönyörű követ őriznek. Sok szép smaragd van az orosz kincstár birtokában is, többek között egy 135 karátos, élénkzöld színű és teljesen tiszta, átlátszó tábla alakúan csiszolt kő, amely valószínűleg Kolumbiából származik, azonkívül egy 240-250 karátos kő az Urálból és egy 153 karátos Kolumbiából. Polükratész legendás gyűrűjében is valószínűleg smaragd lehetett.

Az akvamarin színét a tenger színéhez hasonlították, innen származik a neve. De nemcsak zöldeskék, vagy kékeszöld, hanem egész világos égkék színű fajták is előfordulnak. Az akvamarinkristályok rendesen megnyúlt prizmák s a smaragdhoz viszonyítva, sokkal több közöttük a szép tiszta, átlátszó, egyenletesen színezett kő. Repedések, zárványok, zavaros foltok is csak ritkán fordulnak elő. Mesterséges fénynél az akvamarin színe sem változik meg.

A sárga és rózsaszínű berill szintén különböző színárnyalatban fordul elő. A sárga rendesen kissé zöldes árnyalatú, de egész tiszta, világos és pompás aranysárga színű is található. A rózsaszínű berillek szintén különböző árnyalatokban fordulnak elő, ritkábbak, mint a sárgák és igen kedveltek.

A pleokroizmus (kristálynak ama tulajdonsága, hogy különböző színt mutat, ha a különböző tengelyek irányában nézünk át rajt) elég jelentős:

 

Smaragd ω=zöld ε=kékeszöld
Akvamarin ω=világoskék, majdnem színtelen ε=sötétebb világoskék
Aranyberill ω=aranysárga ε=halványabb zöldessárga
Morganit ω=rózsaszínű ε=kékesrózsaszín
Akvamarinkrizolit ω=sárgászöld ε=kékeszöld

 

A röntgensugarakat a berill egyáltalában nem engedi át.

A smaragd színező anyaga a króm. Sötétebb színű smaragdban 0.19%, világosabban 0.11% Cr2O3-t mutattak ki. A rózsaszínű berillekben céziumot találtak, a többinek a színező anyaga a vas. A smaragd színe hevítéskor nem változik meg, de a zöldes színű akvamarinok színe kékké változtatható. A kövek 400°-ra hevítve, színtelenek lesznek, majd lehűlés után kék színűvé válnak. Ultraibolya és közönséges sugarak hatástalanok a berill színére, a röntgensugárnak is csak mérsékelt hatása van: az akvamarin tisztább kék színű, a sárga berill világosabb, a rózsaszínű sötétebb lesz. A katódsugarak hatására a sárgászöld színű heliodorok fakószürkék lesznek. A rádiumsugarak a berillek színére alig hatnak, legfeljebb az akvamarinok kissé kékebbek lesznek.

Lumineszcencia a smaragdon figyelhető meg, mégpedig röntgen- és katódsugarak hatására. A hatás abban nyilvánul, hogy a smaragd vörös színben világít, mégpedig a jelenség katódsugár hatására erősebb, mint röntgensugárzás után. Ultraibolyafényben színszűrők segítségével a különböző lelőhelyű smaragdok is megkülönböztethetők egymástól a lumineszcencia különböző foka alapján.

A berillt a fluorsav gyengén, a többi sav pedig egyáltalában nem támadja meg.

 

Az egyéb berill-félék előfordulása 
Aranyberill

Európában Oroszországon kívül a többi berill-lelőhely jelentéktelen. Az Urál-hegységben a legszebb berillek Mursinka környékén, Jekatyerinburg közelében, egy durva-szemcsés gránit üregeiben topáz, turmalin, földpát, kvarc, csillám kíséretében fordulnak elő. A berillkristályok kék, kékeszöld, sárgászöld és sárgaszínűek s legtöbbnyire átlátszók. Néha két vagy több kristály egymással párhuzamos vagy szabálytalan helyzetben összenőtt. Tekintélyes nagyságú kristályok itt is akadnak; így találtak 65 cm hosszú és 26 cm vastag kristályt is. Nevezetes berill-lelőhely még Shaitanka, ahol szép halványrózsaszínű kristályokat találtak.

Oroszország ázsiai részén fontos akvamarin-lelőhely található Netsinszk-kerületben. A tiszta kék, kékeszöld, sárga és néha rózsaszínű berillkristályok a gránitban ereket alkotó úgynevezett topázszirtben, kvarcból és topázból álló kőzetben fordulnak elő.

Indiában több helyütt találtak gránit-üregekben akvamarinokat, amelyek csiszolásra is alkalmasak, de ezek az előfordulások, jelentőség szempontjából, a brazíliai és uráli mögött mind messze elmaradnak.

Afrikában, Észak-Transvaal-ban, a leydsdorpi smaragdterületeken színtelen, rózsaszínű és zöld berilleket is találtak. Az akvamarinkristályok pegmatitban fordulnak elő s jellemző rájuk a karcsú prizmás kifejlődés és a sárgászöld árnyalat.

A brazíliai és uráli berillelőfordulások mellé méltán sorakozik a kristályok szépsége tekintetében a madagaszkári, amelynek pegmatitjai igen értékes berillfajtákat tartalmaznak: kékszínű akvamarinokat és rózsaszínű berilleket, morganitokat. Jellemzők az aránylag sötétebb kékszínű akvamarinok, amelyek különösen értékesek. A kristályok többnyire rövid oszloposak vagy táblás kifejlődésűek; néha igen nagy, 25 kg-os akvamarinokra és színtelen berillekre is akadtak.

Goshenit

Észak-Amerika több pontján is előfordul a berill, de a legtöbb helyen csak kis mennyiségben. A legtöbbet Észak-Karolina és Connecticut szolgáltatja. Szép sötétkék színű, zafírkék árnyalatú berilleket találnak Royalston mellett Massachusettsben, amelyeket hyazintho-zontes-nek neveznek. A rózsaberill Kaliforniában San Diego környékén fordul elő.

Csiszolásuk és értékük 

Az akvamarint és a többi színes berillt is legtöbbnyire lépcsősen, táblakőnek, ritkábban drágakőnek csiszolják. Sokszor különféle csiszolási módok kombinációját használják. Igen kedvelt az akvamarin, mint függelék. A nagyon világos színű köveket rendesen vastagabbnak hagyják. A hibátlan és szépszínű köveket szabadon, a hibásakat zártan, fekete szekrénykébe foglalják. Néha a fény és szín emelésére a kő alá megfelelő színű lemezkét, legmegfelelőbben ezüstöt helyeznek. Az akvamarint a kőmetszésnél is használják.

Heliodór

A berillnek ezek a fajtái, mivel nagyobb mennyiségben fordulnak elő, az olcsóbb drágakövek közé tartoznak. Az elsőrendű, kiváló akvamarin ára sem éri el még a közepes minőségű smaragd árát sem s a nagyobb kövek ára csak olyan arányban emelkedik, mint súlyuk.

Az akvamarin a hozzá hasonló ásványok közül legkönnyebben a topázzal és euklásszal téveszthető össze, de hasonlít hozzá a világoskékszínű turmalin és a zafír is. Az aranyberill szintén a topázzal téveszthető legkönnyebben össze, de kvarc, krizolit, krizoberill, turmalin és zafír megfelelő színű fajtái is alkalmasak a megtévesztésre.

Gazdasági jelentősége 
Bixbit

Ma a berillium elsődleges forrása. Ebből a korszerű technikában fontos kémiai elemből évente mintegy 10 000 tonnát használnak fel a rakétagyártáshoz az elektronikai iparban, az atomreaktorok működtetéséhez és saválló ötvözetek előállításához. A világ legnagyobb mesterséges smaragd gyártója az oroszországi Tairus cég.

 
berill_kristaly

Egy kristály a nyugalomért

A fehér berillt különösen a zsidók tisztelték mágikus kőként, mely erősítette az Istenbe vetett hitet. Segít idegességnél és idegrohamnál, támogatja a magabiztosságot és védelmet kínál a testnek és a léleknek.
 

Csakra: harmadik szem csakra (6.)

Előfordulási helyei: Ural-hegység

Ásványcsoport: szilikátok

Mohs-keménység: 7,5-8

Tömörség: 2,6-2,8

Színei: zöld, kék, sárgás

Tisztítása, tárolása

A legbiztosabb megoldás a berill tisztítására a tudati energiával történő tisztítás, melyet tanfolyam keretében lehet elsajátítani. Emellett lehet Reikivel, csengő hanggal is tisztítani.

Kapcsolódó csillagjegyek

Leginkább a ikrek csillagjegyben születettek számára alkalmas.

Lelki hatásai

Segít idegességnél és idegrohamnál, támogatja a magabiztosságot és védelmet kínál a testnek és a léleknek.

Fizikai hatásai

Ösztönzi a májat, ami a test méregtelenítéséről gondoskodik, hasmenésnél, bronchitisznél, stressznél. A fehér berill egy nagyon gyakori gyógyító kristály. Segít hasmenésnél, gyomor- és bélgyulladásnál, aranyérnél. Hatékony különböző szemproblémák kezelésénél, így rövid- és távollátásra is.

Egyéb jellemzők

A fehér berillt különösen a zsidók tisztelték mágikus kőként, mely erősítette az Istenbe vetett hitet.

 

 
berill_kristaly_akvamarin berill_kristaly_aranyberill berill_kristaly_aranyberill_dragako berill_kristaly_morganit_dragako  
akva-marin
aranyberill
aranyberill drágakő
morganit drágakő
 


 

Címkék: berill borostyánkő

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ebergényi Györgyné üzente 4 éve

Sajnos ezekre az üzenetekre nem kapunk választ ,,köszönöm

Válasz

Ebergényi Györgyné üzente 4 éve

köszönöm nagyon szeretem a köveket ,,van is egy pár ,,de ha szeretnék venni borostyánt hol kapok ,? honnan lehet rendelni ? üdv,, Marcsi

Válasz

Fülöp Tibor üzente 4 éve

Nem, a goshenit a színtelen akvamarin. Jó lenne, ha olyan foglalkozna ezzel, aki ért is hozzá. Üdv - Fülöp Tibor - www.gyogyitokovek.eu

Válasz

Nagy Rózsa üzente 5 éve

ja a goshenit átlátszó...

Válasz

Nagy Rózsa üzente 5 éve

Továbbá a fehér beryllt goshenitnek hívjuk és nem lehet nagyon gyakori gyógyító kristály, mert a goshenit ritka beryll!!! Az akvamarin tényleg nagyon jó a látásra és az egyik legjobb kö az allergiás tünetek kezelésére! A beryllek csoprotjába tartozó smaragdnak van a legjobb méregtelenítö hatása, króm tartalmának köszönhetöen pedig gyulladáscsökkentö, arcüreggyulladásra egyszerüen csúcs! Az akvamarinnak természetesen a vas tartalma ad egy kitartó hatást, talán lehetne úgy fogalmazni, hogy a szellemi szinten érezhetö legjobban az akvamarin vas tartalma.

Válasz

Nagy Rózsa üzente 5 éve

Szóval megint mekegek: még ha a a vikipédiából is van kimásolba az anyag ami a berillt illeti: olyan, hogy akvamarinkrizolit nincs! A természet sokmindenre képes, gondoljunk csak bele, hogy az ametiszt és a citrin összekeveredése is egy természeti csoda, hiszen a két kö kialakulásához különbözö hömérséklet szükséges. Az viszont, hogy egy akvamariska egyesüljön egy perivel, na az már eléggé lehetetlen! Krizolit van, amire rá lehet keresni peridot, olivin vagy chrysolith néven. Nem hexagonális és nem is a beryllekhez tartozik. MIvel a "krizolit" egy szigetes felépítésü szilikát (Nesosilikat) és orthorombikus szerkezetü.

Válasz

Mátis Éva üzente 6 éve

Nagyon értékes bejegyzés, sok jó információ! Köszöm én is!

Válasz

kozma ilona üzente 6 éve

Ilyen részletesen nemtudtam a borostyán hatását. Köszönöm!

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu