Dolomit

A dolomit üledékes kőzet, mely ránézésre nagyon hasonlít a mészkőhöz. Színük többféle: fehér, vöröses, barna (barnapát), zöldes, szürke, sőt, feketés is lehet a vas- vagy mangántartalom miatt.

A mészkőtől abban különbözik, hogy apró dolomit kristálykái erősen csillognak, így külseje olyan, mint a kockacukoré. Néha sejtes, üreges szerkezetű. A gyenge savak nehezebben oldják, mint a mészkövet. Szemcséi sokszor igen lazán kapcsolódnak egymáshoz, és málláskor v. meleg víz hatására homokká v. dolomitlisztté esnek szét. A dolomit magnéziumtartalmú tengervízben képződik, a legtöbb a földtörténetí középkorban jött létre. Hazánkban elterjedt kőzet a Dunántúli-középhegységben (Balaton-felvidék, Vértes, Pilis, Gerecse, Budai-hegység), ezenkívül előfordul a Bükkben is.

A dolomit felhasználási területei:

• építőipari adalékanyagként, építőköveknek;
• porát súrolásra vagy utak behintésére, tisztább állapotban keserűsó készítésére is, néhol még szódavíz gyártásához, kiégetve, de csak vörösizzáson alul (300-490 °C), még jó cementanyagot is szolgáltat;
• kohászatban a magas hőmérsékleten kiégetett és zsugorított dolomitot aprítva vagy téglává formálva ipari kemencék bélelésére használják;
• üvegipar;
• vegyipar.

Kultúrtörténeti szerep: Bár az ásvány a szó szoros értelmében hegyeket, sőt hegységeket alkot (például a dél-tiroli Dolomitokban), az 1700-as évek végéig nem különböztették meg a kalcittól (pontosabban fogamazva a dolomitkőzetet és a mészkövet nem különítették el). Budapest környékén sokáig bányászták kisüzemileg a "kőport", azaz a porló dolomitot, melyet aztán súrolóporként árusítottak (de a legfinomabb frakciót tejtermékek hamisítására is használták...). Az egykor VIM, majd Superdol fantázianeveken árúsított háztartási súrolópor is ebből készült.

a név eredete: Az ásvány nevét (eredetileg dolomie alakban) de Saussure adta 1792-ben, Dieudonné Silvain Guy Tancrede Gratet de Dolomieu (1750-1801) francia tudós tiszteletére, aki az ásvány jellegzetességeit és lelőhelyeit először leírta. Számos változatneve közül a kissé oxidálódott vastartalmú változatok barnapát (Braunspat) neve említhető meg.

Szakrális csakrához kapcsolódik. Az öröm köve. A kettes csakra fájdalom örvényéhez kapcsolódik és átvilágítja a fájdalmaimat. Az önmagamban való csalódás, a másokban való csalódás fájdalmát, tudatlanságom fájdalmait, szeretetlenségem fájdalmait. Csalódásaim sötét sarkába is bevilágít és felderíti. Ezek a felderítések igen fájdalmasak is lehetnek. De a gyűlölet az utálat, megvetés energiájával szembesülhetek a dolomit segítségével, melyeket én csináltam akár magam ellen, akár más iránt éreztem. Mindenképpen én szenvedtem meg őket és most ezek tudatosodnak. Rádöbbenhetek, hogy bizony ezekkel a súlyosan negatív érzésekkel csak önmagamnak ártottam, mert leláncolnak. Rádöbbenhetek, hogy a felelősséget is magamnak kell felvállalnom, hiszen boldogságom is önmagamtól függ, és nem más emberek cselekedetétől, mint ahogy eddig hihettem. A dolomit ezeken a fájdalmas érzéseken átvezet. Amikor mindezt átéltem, gyengéden tovább vezet, segít önmagamat a kezembe vennem, mert megmutatja hogyan változtassak, és hogy a változás milyen nagy kaland. De mindehhez fel kell fakadni bennem a vágynak, a tiszta szándéknak, hogy belevágjak. De megéri. Koloncaim, fájdalmaim magam mögött hagyhatom és felfakadhat bennem az öröm. A gondolataimmal is szembesülök, mert mindaz, mit gondolok az én vagyok, gondolataim által csináltam magamnak a fájdalmakat. Ha a dolomittal találkozom eljött az ideje a változtatásnak. Megértések sorozatán vezet át és ösztönöz, hogy megértéseimet éljem meg. Először csak gondolatban hatalmas vággyal. Kitartásom eredménye lehet a megvalósulás az életemben való megtörténése mindannak amit akartam. Amikor végeztem a munkával eltölt a hála, szívemet kitölti a béke nyugalma. Meggyógyultam lelki érzelmi kiegyensúlyozódásom jutalma: kettes csakra fájdalom örvénye az öröm örvényévé válik és azon keresztül csodálkozhatok rá a világra.