A Linga-purana néven ismert legendában egy guru úgy magyarázza meg a Śiva-lingam imádatát, hogy elmesél egy ősi mítoszt azokból az időkből, amikor a Világegyetem még sötétségbe volt burkolva, és víz öntötte el azt. Viśnu és Brahma azon vitatkoztak, melyikük a nagyobb isten. Ekkor a vizekből egy hatalmas tűzcsóva emelkedett ki, olyan magas volt, hogy szinte végtelennek látszott. Akkor elindult a két isten, hogy megkeresse az oszlop magasságát és mélységét. Viśnu vaddisznó alakját öltötte föl, és lemerült a vízbe, míg Brahma hattyúvá változott, és felszállt a magasba. Úgy tértek vissza, hogy egyikük sem tudta megállapítani az oszlop méreteit. Akkor megjelent Śiva, és elmagyarázta, hogy az égő oszlop a lingam kozmikus alakja volt, a megtestesült erő földi jelképe.

Egy másik legenda máshogy beszéli el a Śiva-lingam eredetét. Egy csapat bölcs az erdőbe vonult, hogy ott aszkéta életet éljen, ám nem értették meg igazán Śiva nagyságát. Hogy megbüntesse őket, Śiva meztelen jógi képében jelent meg, csapzott és piszkos volt a szenvedésektől, ám így is elcsábította a bölcsek feleségeit. A felbőszült bölcsek kasztrálták Śivát, de abban a pillanatban, amikor lingamja földre hullt, az egész világ sötétségbe borult. A bölcsek ekkor rájöttek tévedésükre, és könyörögtek Śivához, hogy adja vissza a fényt a világnak. Śiva beleegyezett, azzal a föltétellel, hogy attól kezdve a bölcsek a lingam alakjában imádják őt. [Waterstone, 1996:67]

Śiva-linga

ekamukha Śiva-lingam

A yoni, amely a női nemi szerv szimbóluma – így Śakti istennőé is – gyakran képezi a merevedő linga alapját. A nemi egyesülést megjelenítő szimbólum, a Śiva-lingam arra emlékeztet, hogy a férfi és női princípiumok örök egységet alkotnak, s együtt fejezik ki a létezés teljességét.

A yoni-nak külön kultikus imádata létezik a saktizmusban. Ez gyakran a női nemi szervvel való aktív szexuális kapcsolatot jelentette.

A lingam imádatnak számos formája van. A legáltalánosabb tiszteleti forma, hogy friss virágokat, friss füvet, gyümölcsöt, leveleket, tiszta vizet és nap szárította rizst áldoznak. Az áldozati ajándékok tisztasága, továbbá az áldozatot bemutató személy tisztasága elsőrendű.

Miként sok más jelképet is, a lingamot is megmossák tejjel és vízzel, majd bekenik olvasztott vajjal, valamint ajándékokat helyeznek rá. A linga és a yoni bekenése vajjal és megöntözése tejjel erős szexuális szimbólum, amely a termékenységi erők könnyű áramlását biztosítja.

Érdekes példa a lingam imádat sokrétű formájára a Madhya Pradeś államban található (volt) śakta központban, Khajuraho-ban fekvő Matangesvara-templom. Központi szentélyében egy 2.5 méter magas lingam található, melyet úgy imádnak, hogy az áldozók körbeállják a lingamot a yoni peremén állva. Megfogják egymás kezét, így körbezárják a lingát, s vallásos énekeket énekelnek, míg az áldozópap (brahmana) tejjel és vízzel locsolja a lingamot, amely körbefolyik a lingamon, majd kivezetődik a templomból egy kis csatornán a szent fürdőmedencébe. Az imádathoz tartozik az is, hogy mindennapos reggeli fürdés után vizet visznek a templomba, hogy megöntözzék a lingamot.

lingam-puja

lingamok ezrei a Jangambari Math udvarán

A lingam imádás egy másik érdekes példája a benáreszi Jangambari Math kolostor. Több mint 60 000 lingamot hagytak itt a zarándokok, így házi készítésű lingamok ezrei borítják be az udvart. Továbbá sok ezer fekszik az alsóbb rétegekben. A zarándokok ellakhatnak a kolostor 50 szobájának valamelyikében, melyek hamar meg is telnek Śiva házasságának éves ünnepén. Benáreszre (Varanasi) jellemző a Gangesz-folyó iszapjából készült fekete lingamok sokasága, melyek megtalálhatóak szinte minden házi oltáron szerte Indiában.

A lingamokat általában kőből faragták, ám készülhetett kavicsból, homokkőből, sőt akár hangyabolyból is. Néha folyók mellé építenek kürtő szerű ling amo kat, amelyekbe belevezetik a vizet, így az állandó ejakulációt szimulál. Különböző lingamokat készítenek szantálfa kenőcsből vagy folyami agyagból különböző rítusokhoz, amelyeket aztán fel is áldoznak. Készítenek azonban gyönyörűen kidolgozott lingamokat is fából, márványból, drágakövekből vagy nemesfémből is. A szobor formája kanonizált – adottak a magasság, a vastagság és a felső görbület arányai. A mukhalingam-ra ráfaragják Śiva egy vagy több arcát.

Egy másik gyakori ábrázolás Dél-Indiában a lingodbhavamurti, amely Śivát úgy ábrázolja, mint aki egy tüzes lingamból emelkedik ki. Ez abból a szektáriánus mítoszból származik, amely elmeséli Viśnu és Brahma hatalmi vitáját, amikor is Śiva hatalmas tűzoszlopként jelent meg előttük, hogy megtörje büszkeségüket.

Különösen nagy tiszteletben tartják a svayambhuva-lingamokat, amelyek természeti formációkból jönnek létre, mint például a jégből kialakult lingam Jammu határában vagy a híres cseppkőoszlop, az amarathi-lingam. Ezekről úgy tartják, hogy maga Śiva ereje hozta létre őket az idők kezdetén. Az amarathi-lingamhoz minden augusztusi holdtöltekor hinduk ezrei zarándokolnak el az India és Tibet határán álló hegyi barlangba. Közel 70 ilyen természetes lingamot imádnak India különböző részein.

tojás lingam

A lingam mint a teremtő erő szimbóluma mágikus jelkép is. Ez úgy jut kifejezésre, hogy sokszor Śiva phalloszát a hétfejű kobra vigyázza. Ez arra a teremtő energiákkal való kapcsolatra utal, amelyet jól kifejez az a gyakorlatrendszer, melyet kundalíni-yoga-nak neveznek. Ebben a tantrikus raja-yoga-ban, a gerincoszlop aljánál az ágyékot körülölelve egy kígyó alszik feltekeredve. A gyakorlat célja a phalloszban koncentrálódó szexuális energia visszafordítása, hogy az ne kifelé, hanem befelé távozzon, s kígyó módjára felkússzon a gerincoszlopon, míg elérve a fejtetőt azonnali megvilágosodáshoz vezet. A lingam szimbólumában megnyilvánuló szexuális energia így összekapcsolódik a szellemi megvilágosodás energiájával. A tantrikus felfogás szerint a szexuális teremtőképesség azonos a szellemi teremtőképességgel, azaz a megvilágosodással.

Ezt az elképzelést bizonyítja az is, hogy bizonyos tantrikus aszkéta csoportoknál feltűnt azon képességük, hogy péniszüket állandó izgalmi állapotban tartották minden külső inger vagy belső akarat nélkül. A Pancavimśa-BrśahamanaVratyákra című műben találjunk a vataraśana bölcsek leírását, amely kitér az aszkéták péniszére is. Ghurye arra a következtetésre jut, hogy az aszkéta csoport neve, az “urdhvamanthino” bölcsek arra a megkülönböztető képességükre utal, hogy a péniszüket izgalmi állapotban tudták tartani különösebb külső hatás vagy izgalom nélkül.

lingamot őrző kobra

Egy másik érdekes śaiva szekta, amely kapcsolatba hozható a lingam imádattal a lingayat szekta. A lingayat szekta imádata középpontjában Śiva fallikus tisztelete áll. Követői egy kis lingamot viselnek nyakukban és közvetlenül - bhaktánta módon - imádják Śivát. Innen származik a nevük is: lingayat “lingát viselők”. A fallikus jelkép Śivát szimbolizálja, s nyakban való hordása egyértelműen jelzi a szekta brahmanizmus elleni fellépést, hiszen minden felső kaszthoz tartozó, ortodox hindu nő és férfi egy szent madzagot hord a nyaka körül.

A lingam imádat egész Indiában elterjedt – mindenhol találunk lingamokat. Tiszteletük erősen összefonódik Śiva és Śakti alakjával. Mint a teremtő két princípium szexuális szimbólumai kifejezik azt az egységet, mely minden hindu törekvés lényege: az ellentétek végső egyesítését.

lingayat lingam tartó