Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ
egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az
ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok szerint i. e. 2560
körül emelték. Az építés folyamatáról az ókori görög történetíró
Hérodotosz az i. e. 5. századból ad leírást. Szerinte a piramis
elkészítésén 20000 munkás 20 éven keresztül dolgozott.
Közvetlenül Kairó határában, a sivatagban
találjuk a világhírű gízai piramisokat. A legfiatalabb és legkisebb,
Menkauré (Mükeriosz) piramisa, a középső méretű, Khephrén (Hafré) fáraó
nevét viseli. A legnagyobbat Kheopsznak (más néven Hufu) tulajdonítják.
A teljes piramiskomplexum a három nagy
piramison kívül magában foglalja a hozzájuk tartozó halotti
templomokat, kisebb piramisokat, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré
völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és
más, a halottkultusszal kapcsolatos építményeket.
A
Nagy Piramisként is aposztrofált csoda, mintegy 2,5 millió
mészkőtömbből épült, súlya hozzávetőlegesen eléri a 6 400 000 tonnát.
Némelyik kő súlya eléri a 15 tonnát is. A piramis hossza 230 m,
magassága 146,6 m. Jogosan merül fel a kérdés: vajon hogyan tudtak az
ókori egyiptomiak egy ilyen hatalmas piramist pusztán kőtömbökből
felépíteni? Hiszen a történészek szerint nem voltak hozzá elég kemény
szerszámaik. Lehet, hogy mégis rendelkeztek vas eszközökkel? Mint oly
sok, az egyiptomi társadalomra vonatkozó kérdésre, erre sincs meg a
tökéletes válasz. Feltevések, találgatások vannak, bizonyítékok azonban
nincsenek.
A piramis misztériumára rengeteg elmélet
született. Némelyek elég hihetőek, sőt racionálisak. Némelyek…. hááát…
hogy is fogalmazzunk, hogy objektívek maradjunk… elég bizarrok.
A
neves görög geográfus, Strabo a piramist anno "égből alászállott
építményhez" hasonlította, mely "nem emberi kéz műve". Erre a
feltevésre kontrázott rá Manly Hall amerikai filozófus, aki szerint a
piramist az elsüllyedt Atlantisz elhagyói segítségével építették. Edgar
Cays amerikai médium nevéhez még fantasztikusabb elmélet fűződik: a
piramis a teljes emberi tudás tárháza, amelyet egy ez idáig
megfejtetlen kódrendszerben "jegyeztek le". Ebben a kódrendszerben nem
csak a matematikai, és csillagászati tudás van megírva, hanem
próféciákat is tartalmaz. Meglehet…
Nézzünk
a racionálisabb tézisek közül is, a teljesség igénye nélkül, néhány
roppant elgondolkodtatót. Mindjárt elsőként a számok bűvöletét. A
piramis formáját a hármas, a négyes és az ötös szám uralja. A hármas a
felszínnel kapcsolatos (háromszögoldalak), a négy mint az alapot alkotó
négyzet, az öt pedig a csúcsok száma. Ez a három szám Pithagorasz
tételét adja. A piramis oldalai a 4 égtáj felé néznek. A piramis
éleinek hajlásszöge megegyezik a kör Pi (3,141 ...) számához tartozó
szöggel. Méretéből ki lehet számolni a Föld átmérőjét és méretét,
tanúskodik építői fejlett csillagászati tudásáról is: nyomon követhető
a hold mozgása. A három piramis pontos mása az Orion csillagkép három
csillagának és a sírkamrából kivezető nyílások is mind az Orionra, a
Szíriuszra, az Alpha Draconisra és a Béta Draconisra mutatnak. A
piramis alapja pontosan azonos magasságban van a tengerszint felett.
Egyik sarka sincs magasabban, mint a másik. Az eltérés maximum 1 cm.
Más
egyiptomi piramisoktól eltérően, a gigapiramis belsejében
folyosórendszer húzódik. A kövek mind a gízai fennsíkról származnak. Az
északi oldal egyik alsó bejárata kis folyosóra nyílik, ez egy apró
kamrába torkollik, amelyet ma Királynői Kamrának neveznek. Utána
továbbvezet az út a 47,5 m hosszú és 8,5 m magas Nagy Galériához. Ez a
folyosó a legnagyobb terembe, a Királyi Kamrába visz, mely 10,50 méter
széles és 5,80 méter magas. Falát márványborítás fedi, ám a kövek
felületét nem díszítik faragások.
A
nagy piramisok közül Menkauré és Khephrén fáraó piramisai temetkezési
helyek voltak. Más a helyzet a Nagy Piramissal. Viszont az, hogy vajon
mi is volt a rendeltetése, az még a mai napig nem egyértelműen
bizonyított. Az a feltevés, hogy a Nagy Piramis királyi temetkezési
hely volt, nem több, mint következtetés. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül
azt a tényt sem, hogy a piramison nincs rajta egyik fáraónak a
hieroglifája sem, csak egyéb bejegyzésekből tudjuk, hogy Kheopszhoz
köthető az építmény.
Elhelyezkedése, funkciója, alakja, extra méretei máig hatalmas rejtélyt jelentenek a világ számára.
Kapcsolódó cikkek:
Egyiptom,Luxor,Karnak - a halhatatlan istenek földje
Gyógyító kövek Bükkszentkereszten