Hogyan lesz a gyémánt? - tesszük fel a kérdést olvasóinknak. De mivel rendesek vagyunk, rögtön meg is válaszoljuk: NEM a szén metamorfózisával. Furcsa, de tíz emberből legalább hat azonnal rávágná, hogy szénből. Ez annyiban igaz, hogy szén építi fel, de nem kőszénből lesz nagy nyomás hatására, hanem egész máshogyan. Nézzük meg, pontosan mitől jönnek létre a gyémántok!

Először elmagyarázom, hogy miért nem kőszénből lesznek a gyémántok. Nos, az egyik ok mindjárt az, hogy a meghatározott korú gyémántok túlnyomó többsége idősebb, mint a szárazföldi növények legelső képviselői. Tehát a gyémántok már akkor megvoltak, mikor kőszénnek még híre-hamva sem. Ez már önmagában elég erős bizonyíték. De ha figyelembe vesszük azt is, hogy a kőszén üledékes kőzet, emiatt vízszintes, vagy közel vízszintes telepeket alkot, a gyémántok viszont függőleges magmatitokból1 kerülnek elő, még inkább hihető a fenti állítás. De akkor honnan jönnek a gyémántok? 

Az alábbi ábra remekül öszefoglalja azt a négy metódust, ami a Földön eddig talált gyémántok képződéséért felelős. Ezek közül az egyik közel 100%-ban lefedi az ismert gyémántokat, a másik három csupán a természetes eredetű kövek töredékét adja.

1: Gyémántok a Föld köpenyéből

A geológia szerint a gyémántok szinte mindegyike a Föld mélyebb régióiból, a köpenyből származik. Innen mélyről jövő magmakitörések hozzák a felszínre. A kitörés során képződő lamproitok és kimberlitek tartalmazzák a gyémántokat, amik a bennfoglaló kőzetek mállása és aprózódása során kipotyognak és bekerülnek a folyók és partvidékek üledékeibe.

Gyémántképződéshez nagyon magas nyomásra és hőmérsékletre van szükség. Ezek a feltételek a Föld köpenyének korlátozott térfogatában állnak fenn, nagyjából 150 kilométerre a felszín alatt. A megfelelő, meghatározott nyomású és hőmérsékletű környezet kiterjedése nem globális. Valószínű, hogy csak ott fordul elő, ahol egy vastagabb kontinentális lemez stabil belseje van a köpeny felett. Ezeket a környezeteket nevezzük gyémántablaknak.

A gyémántablakban képződő köveket a már említett mélyből jövő kitörések viszik egészen a felszínig, mert a felfelé törekvő magma darabokat hasít ki a köpenyből, ezáltal gyémántokra téve szert.

De miért, nem lehet, hogy lement addig a kőszén, és ott átalakul? - lehetne tovább ütni a vasat azoknak, akik fejükbe vették, hogy márpedig a tanító néni azt mondta az iskolában, hogy a gyémántok kőszénből lesznek. A válasz egyszerű: nem, nem lehet. A kőszén - mivel üledékes kőzet - a felszínen rakódik le. Nagyon ritka az, hogy 3 kilométernél mélyebbre kerül a betemetődés során. Valószínűtlen tehát, hogy a kőszén valami csoda folytán átsüllyedt az egész kontinentális lemezen, hogy bekerüljön a köpeny mélyebb részébe. De akkor honnan van a szén hozzá? - jöhet az újabb, teljesen jogos kérdés. Valószínű, hogy a Föld kialakulása során a bolygó belsejében rekedt széntartalom lehet a forrás.

2: Szubdukciós gyémántok

Bizonyos, hogy apró gyémántok keletkezhetnek a szubdukciós zónákban azokban a kőzetekben, amik mélyen a köpenybe süllyednek, aztán pedig visszatérnek a felszínre. Alábukás során akár már 80 kilométer mélyen és 200 Celsius-fokon is beindulhat a folyamat.

Na de itt már a kőszén bukik alá, nem? Nem. Az óceáni lemezek jóval nehezebbek, mint a kontinentálisok, ezért a kettő találkozásánál mindig előbbi fog utóbbi alá szubdukálódni. Az óceáni lemezeken pedig a fő szénforrás - mivel ezeket tengerek borítják - a mészkő, a márvány, a dolomit és a szárazföldről bemosódó növénymaradványok.

3: Becsapódási gyémántok

A Föld történetében nem egyszer volt már példa arra, hogy idegen test csapódott bolygónkba. A becsapódáskor extrém magas nyomás és hő keletkezik, ami akár arra is elegendő, hogy gyémánt keletkezzen. Egy alig pár kilométeres test becsapódása millió atombomba felrobbantásával egyenértékű energiát szabadít fel, és nagyobb hőt generál, mint ami a Nap felszínén mérhető.

Korábban többször is előfordult, hogy becsapódások környékén apró gyémántokat találtak, ennek egyik példájáról majd egy későbbi posztban fogok foglalkozni. Az ilyen gyémántok létrejöttét a becsapódáshoz kötik.

De ha kőszénbe csapódik be az a meteor? Nos, igen, most örülhetnek a kőszén-elmélet támogatói, ugyanis a kőszéntelepbe csapódó meteorok anyagának forrása lehet maga a kőszén, akárcsak a mészkő, a márvány, vagy a dolomit.

4: Űrgyémántok

A NASA néhány meteorban nanogyémántokat mutatott ki. Ezek olyan gyémántok, amik nanométeres nagyságúak (a méter milliárdad része). A Földre érkező idegen testek tehát akár magukkal is hozhatnak néhányat. Az űrgyémántok testek ütközésével keletkeznek, hasonlóan a hármas pontban említettek, csak éppen az űrben, nem a Földön.

Ebben az esetben gondolom fel sem merül, hogy kőszén lenne a forrás. A szén eredete mindenképp földönkívüli.

1: Magmatit: magmás eredetű kőzet.

Forrás:http://geology.com/articles/diamonds-from-coal/