A HOPE gyémánt misztikus átka

A washingtoni (USA) Smithsonian Intézet állandó kiállításán megtekinthető 44,52 karátos, kék HOPE gyémánt kétes hírnevét azzal nyerte el, hogy - állítólag - átok ül rajta, és ezért szerencsétlenséget hoz tulajdonosára. A HOPE gyémánt mai nevét egyik korábbi tulajdonosa, Henry Philip Hope után kapta.

Annak ellenére, hogy gyémántokkal foglalkozó szakemberek generációit foglalkoztatta a híres gyémánt eredete és valódi története, a kő történetének írásos dokumentálása nem sokkal azt megelőzően kezdődött, hogy a gyémántot Henry Hope 1830-ban megvásárolta.

Szentendrére nem pusztán a lenyűgöző tájak és a kultúra teli légkör miatt érdemes ellátogatni – az Európában itt található legnagyobb ékszerközpont, a Caprice gyémántmúzeum falain belül ötvöződő ékszerkultúra és különleges minőségű drágakövek nyújtotta élmény önmagában is remek alkalmat adhat erre.

Az intézmény szolgáltatásai igen széleskörűek. Nem csupán egy állandó kiállítással egybekötött, hatalmas területen folytatott gyémántkereskedelemmel találkozhatunk itt, a regisztráció után dicséretes módon külön tárlatvezetőt kapunk, aki először is a Magyar történelmi ékszer kiállításon vezet minket végig.

A drágakövet a Lesothói Királyság egyik bányájából hozták a felszínre, 37 grammot nyom.

Egy 185 karátos gyémántot találtak a dél-afrikai Lesothói Királyság egyik bányájában.

A karát a drágakövek tömegének megadására használt mértékegység. 1 karát 0,2 gramm, így a most megtalált drágakő 37 grammos, amely rendkívül ritka.

A Gem Diamonds elnevezésű cég és a lesothói kormány közleménye szerint a drágakövet október végén találták a közösen működtetett Letseng bányában.

Hogyan lesz a gyémánt? - tesszük fel a kérdést olvasóinknak. De mivel rendesek vagyunk, rögtön meg is válaszoljuk: NEM a szén metamorfózisával. Furcsa, de tíz emberből legalább hat azonnal rávágná, hogy szénből. Ez annyiban igaz, hogy szén építi fel, de nem kőszénből lesz nagy nyomás hatására, hanem egész máshogyan. Nézzük meg, pontosan mitől jönnek létre a gyémántok!

Először elmagyarázom, hogy miért nem kőszénből lesznek a gyémántok. Nos, az egyik ok mindjárt az, hogy a meghatározott korú gyémántok túlnyomó többsége idősebb, mint a szárazföldi növények legelső képviselői.

Egy tízéves nemzetközi kutatóprogram azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felderítse a szén előfordulását a Föld belsejében: nagyjából tudni lehet ugyanis, hogy mennyi van e kulcsfontosságú elemből a légkörben, a tengervízben és a földkéregben - a köpeny és a mag széntartalmáról, az ottani körforgásról azonban semmi sem ismert.

A kutatók százait bevonni készülő, Deep Carbon Observatory nevet viselő vállalkozásról Robert Hazen, a George Mason Egyetem (Virginia, USA) kutatója számolt be a Science magazint kiadó American Association for the Advancement of Science éves találkozóján.