Magyarországi cseppkõbarlangok Csoda a föld alatt

0 hozzászólás

A szélrózsa bármely irányába elindulhatunk, elõbb-utóbb biztosan beleütközünk egy barlangba. Fizessünk be bátran egy barlangtúrára - úgy fogjuk érezni magunkat, mint Alice Csodaországban.

Abaliget

Abaliget fő látványossága a kagylós mészkőben keletkezett cseppkőbarlang, melynek főága 466 m, oldalágaival együtt majdnem 1 km hosszú és ezzel a Dél-Dunántúl leghosszabb patakos barlangja.

Cseppkövek Mindenki, aki járt valaha egy cseppkőbarlangban, mosolyogva gondol a különböző mese figurákra hasonlító cseppkő-képződményekre,amelyeket el is neveztek, a különböző rájuk illő rajzfilm főhőseinek nevével. Akkor még ámulva gondoltunk arra, hogy lehet az, hogy csupán a puszta véletlen műve a rajzfilmhősökkel való párhuzam. Nos, igaz, a túravezető elmondta, mi gyermekfejjel mégsem azzal foglalkoztunk, hogy miként, és mennyi ideid tartott egy-egy ilyen jelenség kialakulása.

Szentendrére nem pusztán a lenyűgöző tájak és a kultúra teli légkör miatt érdemes ellátogatni – az Európában itt található legnagyobb ékszerközpont, a Caprice gyémántmúzeum falain belül ötvöződő ékszerkultúra és különleges minőségű drágakövek nyújtotta élmény önmagában is remek alkalmat adhat erre.

Az intézmény szolgáltatásai igen széleskörűek. Nem csupán egy állandó kiállítással egybekötött, hatalmas területen folytatott gyémántkereskedelemmel találkozhatunk itt, a regisztráció után dicséretes módon külön tárlatvezetőt kapunk, aki először is a Magyar történelmi ékszer kiállításon vezet minket végig.

A drágakövet a Lesothói Királyság egyik bányájából hozták a felszínre, 37 grammot nyom.

Egy 185 karátos gyémántot találtak a dél-afrikai Lesothói Királyság egyik bányájában.

A karát a drágakövek tömegének megadására használt mértékegység. 1 karát 0,2 gramm, így a most megtalált drágakő 37 grammos, amely rendkívül ritka.

A Gem Diamonds elnevezésű cég és a lesothói kormány közleménye szerint a drágakövet október végén találták a közösen működtetett Letseng bányában.

Hogyan lesz a gyémánt? - tesszük fel a kérdést olvasóinknak. De mivel rendesek vagyunk, rögtön meg is válaszoljuk: NEM a szén metamorfózisával. Furcsa, de tíz emberből legalább hat azonnal rávágná, hogy szénből. Ez annyiban igaz, hogy szén építi fel, de nem kőszénből lesz nagy nyomás hatására, hanem egész máshogyan. Nézzük meg, pontosan mitől jönnek létre a gyémántok!

Először elmagyarázom, hogy miért nem kőszénből lesznek a gyémántok. Nos, az egyik ok mindjárt az, hogy a meghatározott korú gyémántok túlnyomó többsége idősebb, mint a szárazföldi növények legelső képviselői.

Egy tízéves nemzetközi kutatóprogram azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felderítse a szén előfordulását a Föld belsejében: nagyjából tudni lehet ugyanis, hogy mennyi van e kulcsfontosságú elemből a légkörben, a tengervízben és a földkéregben - a köpeny és a mag széntartalmáról, az ottani körforgásról azonban semmi sem ismert.

A kutatók százait bevonni készülő, Deep Carbon Observatory nevet viselő vállalkozásról Robert Hazen, a George Mason Egyetem (Virginia, USA) kutatója számolt be a Science magazint kiadó American Association for the Advancement of Science éves találkozóján.